Az építőanyag sokszor nem a beépítéskor sérül meg, hanem az előtte eltelt napokban. Megérkezik a cement, a vakolat, a gipszkarton vagy a hőszigetelés, aztán oda kerül, ahol éppen van hely. Jön egy éjszakai eső, felcsapódik a sár, a fólia alatt lecsapódik a pára, és a bontatlan csomagolás ellenére már nem ugyanaz az anyag várja a kivitelezőt.

Sokszor találkozom azzal, hogy a gyári fóliát időjárásálló raktárnak tekintik. Pedig a csomagolás elsősorban szállításra és rövid idejű védelemre szolgál. Az egyes termékek tárolási előírása eltér, ezért a gyártói adatlapot és a csomagoláson lévő jelöléseket még a lerakodás előtt érdemes elolvasni.

A lerakodási helyet előre kell kijelölni

A teherautó érkezésekor már tudni kell, melyik raklap hová kerül. A hely legyen teherbíró, sík, megközelíthető és ne akadályozza a későbbi munkát. A földre tett raklap alulról nedvesedhet, megsüllyedhet vagy megdőlhet. A közlekedési útvonalba rakott anyagot pedig előbb-utóbb újra át kell mozgatni, ami sérülést és fölösleges munkát okoz.

Életszerű helyzet, hogy a falazóelem a ház egyik oldalára kerül, majd kiderül: ott kell állványozni. A raklapokat darabonként viszik át az udvar másik végébe. Nemcsak idő megy el, hanem több elem lepattan, a környezet pedig balesetveszélyessé válik. Egy egyszerű helyszínrajz és az építési sorrend átbeszélése ezt megelőzhette volna.

A különböző anyagokat ne keverjük áttekinthetetlen halomba. Legyen azonosítható a termék, a gyártási tétel és a beérkezés időpontja. Színezett vakolatnál, térkőnél vagy burkolatnál különösen fontos, hogy az azonos felületre kerülő anyagok gyártási tétele követhető maradjon.

Zsákos anyagok: a pára is ellenség

A cement, habarcs, ragasztó és glett száraz, fedett helyet kíván. Nem elég felülről letakarni, ha a raklap közvetlenül nedves betonon vagy talajon áll. Alulról is el kell választani, és körülötte biztosítani kell a levegő mozgását. A fóliát úgy kell elhelyezni, hogy az eső ne jusson be, de ne képezzen zárt párakamrát.

Itt szokott félremenni a dolog: a teljes raklapot szorosan körbetekerik, majd hetekig napon hagyják. Nappal felmelegszik, éjjel lehűl, belül pedig pára csapódhat ki. A papírzsák hullámosodni kezd, az anyag csomósodik. Attól, hogy a csomó kézzel még széttörhető, a termék nem biztos, hogy megőrizte előírt tulajdonságait.

A lejárati és gyártási időt is figyelni kell. A régebben érkezett készletet használjuk fel előbb, amennyiben sértetlen és még felhasználható. Felázott, megkeményedett vagy ismeretlen körülmények között tárolt kötőanyagot nem érdemes kockázatos szerkezetbe beépíteni.

Lapok és hőszigetelő anyagok

A gipszkarton és más építőlemezek tárolásánál a gyártó előírása döntő. Általában sík, száraz, megfelelően alátámasztott felület szükséges. Falnak döntve a lap meghajolhat, éle sérülhet, a köteg pedig eldőlhet. A nagy lapok kézi mozgatása megfelelő létszámot és biztonságos fogást kíván.

A hőszigetelő táblákat védeni kell a csapadéktól, napsugárzástól, mechanikai sérüléstől és a széltől. A könnyű csomagokat nem elég egy téglával lenyomni; viharbiztos, a terméket nem károsító rögzítés kell. Egy elszabadult csomag nemcsak anyagi kár, hanem komoly veszély.

Az ásványgyapotot különösen óvni kell a nedvességtől. Ha elázott vagy összenyomódott, nem szabad automatikusan beépíteni. A polisztirol tábláknál a tartós UV-terhelés felületi változást okozhat; az elszíneződött, porló réteget a rendszer előírása szerint kell kezelni.

Falazóelemek, térkövek és faanyag

A raklapos falazóelemek ugyan jól viselik a kültéri tárolást, de sík, stabil alapot és épségben tartott csomagolást igényelnek. A megnyitott raklap tetejét vissza kell védeni. A cellákba jutó víz, majd a fagy károsíthatja az elemeket, a felázott munkaterület pedig megnehezíti a biztonságos mozgatást.

Térkőnél érdemes több raklapról vegyesen dolgozni, ha a gyártó ezt javasolja, mert az ásványi alapanyagok miatt természetes árnyalatkülönbség lehet. Ehhez azonban a raklapokat azonosítani és hozzáférhetően tárolni kell. A felületet védeni kell sártól, cementlé­től és olyan szennyeződéstől, amely később nehezen távolítható el.

A faanyagot a talajtól elemelve, megfelelően alátámasztva és szellősen kell tartani. A letakarás ne zárja be a nedvességet. Szerkezeti faanyag esetén a nedvességtartalom, minőség és kezelés nem szemrevételezésből eldönthető mellékkérdés; a terv és a vonatkozó előírások szerint kell eljárni.

Védelem a lopástól és sérüléstől

A drágább, könnyen mozdítható termékek zárható helyet kívánnak. A tároló legyen úgy kialakítva, hogy illetéktelen ne férjen hozzá, ugyanakkor a kivitelezők biztonságosan megtalálják, amire szükségük van. A készlet nyilvántartása nem csak nagy beruházásnál hasznos. Egy egyszerű beérkezési lista megmutatja, mi fogyott el, mi sérült és miből van bontatlan tartalék.

Vegyszert, alapozót, festéket és tömítőanyagot az előírt hőmérsékleten, gyermekektől és gyújtóforrástól elzárva kell tárolni. A fagyérzékeny folyadék egy hideg garázsban tönkremehet, a nyári napon hagyott zárt vödör pedig túlmelegedhet. A biztonsági adatlap előírása itt nem formalitás.

A jó tárolás nem látványos munkafázis, mégis közvetlenül befolyásolja a beépített szerkezet minőségét. Amit szárazon, stabilan, azonosíthatóan és a felhasználási sorrendhez igazítva helyezünk el, abból kisebb veszteséggel és kevesebb rögtönzéssel lehet dolgozni.